14. nap

Hollywood

Los Angelesi bázisunkat elhagyva a reggeli kelés ellenére frissen Hollywood felé vettük az irányt, de előtte még tettünk egy gyors látogatást Santa Monica mólóján és partján.

A Universal stúdiót a megfelelő időben értük el, parkolás egyszerű, még nem volt tömeg és a reggelit is sikerült megejteni.

Elöljáróban írnám, hogy igazából e formában nem lehet azt visszaadni, hogy milyen ez a filmgyár és a szórakoztató központ, amely köré épült. Ezt látni kell! Mindenesetre valamilyen formában megpróbálkozunk vele.

Ezeket a filmeket mind itt forgatták:

Már a bejáratnál vörös szőnyeggel fogadtak minket:

 Innen a Jegyirodához vezetett utunk, ahol átvettük a nyakba-akasztónkat, amelyen az állt, hogy „Front of line Pass”, azaz bármennyien is várnak egy attrakcióra, akkor nekünk külön sorunk van, és nem kell kivárni azt, gondoltam én. Ehhez képest majd kiderül, hogy nem egyszer szinte VIP bánásmódban volt részünk.

Kezdésnek az ajánlott Studio-tour-on kezdtünk, amikor a filmekből már ismert kisbusszal körbevisznek a különböző díszletek között. A fent említett kártya előnye már itt előkerült, mert míg az első induló buszról legalább 50-en lemaradtak, addig, mi a saját sorunkban felfértünk rá megelőzve őket. A kísérő elmondta a stúdió történetét, illetve, hogy milyen aktuális filmeket, sorozatokat forgatnak itt: többek között CSI: Las Vegas, Született feleségek, illetve a nemsokára moziba kerülő Tom Cruise és Cameron Diaz főszereplésével készült filmet, amelynek a címét sajnos nem tudom.

Először ismert filmekből láthattunk eredeti járműveket, mellékelve kettő

Majd egy kisebb pirotechnikai bemutató következett, ahol két autót röpítettek a levegőbe. Innen a Jurassic Park-ba vettük az irányt, ahol a Dinok a bokrok közül leskelődtek ránk, és odaérve vizet köptek ránk. (az egész stúdiót, amúgy a vízzel locsolkodás jellemzi, de ezt később megérti majd mindenki)

Aztán egy középkori falu díszletei közé kerültünk, ahol először bemutatták, hogyan csinálnak esőt, amikor szükséges, majd pillanatok alatt elárasztották a falut egy özönvízzel, ami a falu feletti hegyről jött. A buszban ülve csak annyit láttunk, hogy a víz hömpölyög felénk, magával sodor szekeret, oszlopot, szinte házat is, majd felhangzott a mikrofonban a „Watch on the left!” – persze mi is a bal oldalon ültünk és annyi időnk volt, hogy bentebb ugortunk egy-egy üléssel, így a víz nagy részét megúsztuk. Mekkora mázli, hogy az egy sorban hat üléses buszból csak a két szélén ültünk , így mi pont a két belső miatt bentebb tudtunk ugrani. Kevésbé izgalmas területek következtek, már mint akció szempontjából, viszont fantasztikus volt látni egy komplett western várost, ami majdnem 50 filmben szerepelt, legtöbbször persze csak a főfal volt meg, és amikor fordult a busz akkor láttad, hogy hátul csak fagerendákkal van megtámasztva.

Aztán egy macskaköves kis utcácskákkal tarkított városkába értünk, melyet kedvük szerint alakítanak, és volt ez már Párizs, a Chuck című sorozatban Prága, illetve a már korábban említett Tom Cruise filmben pedig spanyol város. Azért jól végzik a dolgukat, hogy mindezt mi nem látjuk.

Ezután a Született Feleségek Lilaakác közében vittek körbe minket. Két hete állt le az utolsó szezon forgatása, most nyári szünet és júliusban kezdik újból a következő szezonnal. Minden annyira eredeti, hogy Susan piros Volvója ott állt a felhajtón konkrétan. Itt Timi látható Gaby és Carlos házával:

Megálltunk egy metró alagútban, ahol 8-as erősségű földrengést szimuláltak, majd a felszínről beszakadt az út és egy tanker csúszott majdnem ránk, ebbe belerohant a metró, a pirotechnikát persze nem mellőzve. Majd az özön víz következett. Ha valaki kíváncsi erre, akkor a Beverly Hills-i zsaru 3. részében wonderworldben látható ez a jelenet űrlények támadása néven, de most nincsenek űrlények.

Innen a Roy Scheider féle Cápa filmhez kerültünk, ahol maga a Cápa támadott minket az egy-két filmből ismert módon, ami itt a Stúdió-túrán játszódik. Ha jól emlékszem van egy ilyen Columbo is talán, és az A-Team – Szupercsapatban is szerepelt.

Hirtelen a Bates Motel előtt találtuk magunkat, ahol maga Norman Bates jött ki a recepcióról. A kísérőnk érdeklődött, hogy ad-e nekünk kedvezményt, de nem vett észre minket, bement a második szobába, és egy zuhany függönybe csavart holttestet hozott ki, melyet az előtte álló kocsi csomagtartójába tett. Ekkor vett észre minket, egy hatalmas kést húzott elő, és elkezdett a buszunk felé közelíteni, a sofőr időben gázt adott és nem ért el minket.

Ekkor hirtelen egy lezuhant gép roncsai között találtuk magunkat. Ezt a helyszínt, a Világok Harca című filmben használták Tom Cruise-al a főszerepben és annyira jól sikerült anno ez a repülőgép lezuhanásos helyszín - saját maguk robbantották szét a repülőt – hogy megtartották mindezt és most már a stúdió túra része lett.

A Studio-tour végeztével a Shrek 4D-s moziba mentünk, ahol a Shrek egy 10 perces elképzelt folytatását lehetett megnézni. Egyrészt 4D-ben, azaz a képernyőről minden lejött és szaladt a szemed előtt, másrészt a székek mozogtak alattad, azaz, amikor lovas kocsin mentek a földúton, akkor ráztak alattad és hasonlók. A legnagyobb meglepetés azonban, akkor volt, amikor a vásznon tüsszentettek és az előtted lévő ülésből vizet permeteztek az arcodba, mintha Téged tüsszentett volna le.

Innen a Simpson-ride-ra mentünk, amely a Simpson mesesorozatra épülő hullámvasút virtuálisan. A rendszer 20 perces várakozást, sorbaállást jelzett, de nem nekünk. A kártyánkkal 1 percen belül bent voltunk. Miután elfoglaltuk helyünket a gépezetben, megkezdődött a show, amely egy hatalmas zuhanással indult a hullámvasúton, alattunk mozgatva a kabint, az ember tényleg azt érezte, hogy a hullámvasúton ül, rögtön olyan rohamot kaptam, hogy szinte már a vészleállító gombjáért nyúltam, annyira rosszul voltam. Amikor becsuktam a szemem minden abbamaradt, csak a kabin billegett alattam. Ha kinyitottam megint száguldottunk és a testem úgy érzékelte és olyan jelzéseket adott, mintha tényleg hullámvasúton lennél. Becsuktam abba maradt. Az egész rendszer az ember érzékeire épít, de hihetetlen, mert működik.

Innen a Jurassic park-ba mentünk, ahol egy hajóba ültettek 5 embert egy sorba,majd a csatornán megindult a hajó, a dinoszauruszok köpködtek kiabáltak, de lélekben én már a „nagy fináléra” készültem. Tudtam, hogy itt már nem elég becsukni a szememet, és el is érkezett a pillanat, amikor csónakunk átbukott a vízesésen és 20 métert zuhant szabadesésben. Mindez olyannyira jól sikerült, hogy közben az utas a székéről elemelkedve zuhan a csónakkal. Hiába próbálsz visszaülni, csak abban bízol, hogy a korábban eléd hajtott karfa kitart és megfog. Szerencsére mire igényemet jeleztem volna feltartott kézzel a defibrillátorra, addigra sikeresen csobbantunk. Az alattunk lévő vízben.

Innen a Terminator 2 – 3d-ben folytattuk, ahol a székek mozogtak, igazi színészek is voltak, lőttek, bömbölt a zene, robbant mindent, persze a vízpermettel arcon lövést ki nem lehetett hagyni. Majd következett a korábban említett grand finale, egy atomrobbanást szimuláltak le. Robbanás pillanatában hatalmas fehér fény mindenkit elvakít, széked hátra ránt a lökés hullám miatt, majd tized másodperc alatt elárasztották füsttel az egész termet, de úgyhogy a kezedet nem láttad magad előtt, persze jött a vízpermet, mint a radioaktív eső. Ebben az attrakcióban a kezdés volt a legérdekesebb, bementünk a számunkra fenntartott kapun, és egy kis szobában megkértek várakozzunk, amíg nem jönnek értünk. Közben a kamerákon láttad, hogy mindenkit beengednek, akinek csak a sima jegye van. Majd amikor mindenki bent volt, akkor jöttek értünk kinyílt az ajtó, és mindenki elé aki bement, besétáltunk eléjük az oldalajtóból, és még egy piros madzaggal le is voltunk választva tőlük, igen mi a drágább jegyesek vagyunk, ha ide akarsz állni, akkor legközelebb Te is ilyen jegyet vegyél szólt a Universal studio üzenete.

Innen a Waterworld előadáson folytattuk, ahol a Kevin Costner főszereplésével készült film, egyik erődjében találtuk magunkat,és élő színészekkel láttunk egy nem kevés pirotechnikát és persze nézőfröcskölést bemutató előadást. Itt nem mehettünk be külön-korábban, azonban a félkör alakú lelátó közepén a felső részben voltak számunkra foglalva helyek, ahova már nem ért el a víz sem. Szerencsétlen baloldaliak kaptak rendesen, nem is értettük, hogy egy (természetesen) kínai hölgyike miért ajánlgat 3 kemény amerikai valutáért RainPoncho-kat. Most már tudjuk.

Közben az előadások között eredeti díszletek és tárgyak között sétálhatsz, teheted meg az utad egyik-helyről a másikra, és ilyen fotókat készíthetsz:

Eredeti a Halálos Iramból:

Már csak az Animal actors – Állati szereplők show-ja volt hátra, ahol élő állatok tartottak bemutatót. Többek között papagáj, patkányok, macskák, kutyák, csimpánz, róka, csirke és egy malac is. Timinek Dusty-val sikerült lefényképezkednie, aki parancsszóra leül, feláll, lefekszik, nem mozdul, ugat, pacsit ad stb. (Attila mire megyünk haza szeretném, ha Bertalan is ismerné már mindezeket).

Az egész stúdió előtt még egy hatalmas szórakoztató központ van felépítve, mozival, boltokkal, éttermekkel és fellépőkkel. Ezeken még „végigverekedtük” magunkat, és hirtelen már délután 6 órát láttunk időmérő szerkezetünkön. Gyorsan még közelebb osontunk a Hollywood felirathoz:

Majd Palmdale felé vettük az irányt, ahol átmeneti, egy éjszakára volt szállásunk, már Las Vegas felé. Azt kell tudni, hogy Palmdale a Mojave-sivatag közvetlen szomszédságában fekszik, így lefekvéskor igen erősen koncentráltam arra, hogy ne ma éjszaka teszteljék a Termit-plazmát, de ha mégis, akkor pontosan célozzanak. (aki látta a filmet érti)

De ha már film, akkor stílusosan egy filmet keresünk egy hűtőmágnesért: Termit plazma és Mojave sivatag: melyik filmben szerepeltek? (egyenlőre több segítség nincsen, Dave-t és Bátyámat kérem, hogy ők már ne játsszanak! Köszönöm)