11. nap
San Francisco utcáin 2.
Rövidke reggelink után a part felé vettük az irányt, természetesen a megunhatatlan Cable-car-ral. Itt találkoztunk új játszópajtásunkkal, aki 6 napra csatlakozik hozzánk. Róla majd még később.
Miután Béla sikeresen magára talált és megadta az itinert, először Marinába mentünk, ami San Francisco vitorlás kikötője, a rengeteg hajó mellett, láttuk a Golden-gate-t ismét készült kép:
Itt sétálgattunk egy nagyot, közben a filmekből ismert kutyasétáltatókkal is találkoztunk fejenként 7-8 kutya, ott játszottak együtt a part homokos részén, néha be-be rohanva a vízbe is.
Ezután az átautózás a Golden Gate hídon következett, majd a túloldali Vista Point volt az úti célunk:
Innen a hegytetőn lévő Legion of Honor múzeumba mentünk, ahol többek között Rodin gondolkodójának másolata látható bronzból.
A san franciscói öblöt elhagyva, már az óceánpart következett, homokos tengerpart kilométer hosszan, ahol nem lehetett kihagyni a mezítlábas sétát a már meleg homokban, majd a jéghideg vízben.
A városba visszatérve még leautóztunk a híres Lombard street-n, amely San Francisco legmeredekebb utcája 4 hajtűkanyarral benne.
Az autót pihenni raktuk és a cable-car villamossal ellátogattunk még a Wells Fargo múzeumba, ők üzemeltették annak idején a Vadnyugaton a piros postakocsikat.
A tengerpartra tovább menve egy olasz étteremben est-ebédeltünk, majd trolival visszatértünk a szállodába, merthogy San Francisco-ban troli is van.
És most következzen az új játszópajtás. Az Avis autókölcsönzőben mondtam a Hölgynek, hogy jó lesz nekem a Chevy Impala, a keleti parton már bejött. De ő csak hajtogatta, hogy convertible-convertible. Mondom magamba, hogy a Forint lett konvertibilis annak idején, nem az autók. Aztán lassan kezdtem megvilágosodni: Chevy Impalájuk nincsen, de ugyanabban az árban convertible=kabrió kék Ford Mustangot ajánl!!!
Íme:
